MACSKÁK FAJTÁK, FELSZERELÉS, HIGIÉNIA

Fontos, hogy a macska tartásához is vannak elengedhetetlen eszközök, amit te sem spórolhatsz meg magadnak. Illetve a macska tartásakor is vannak fontos dolgok, amelyeket be kell tartanod az állat, és a te egészséged érdekében. Végül ebben a fejezetben kitérünk az ismertebb, és kevésbé ismert fajtákra is. Macskafajták Kis dolgok, nagy dolgok Felszerelések, költségek Higiénia, egészségügy MACSKAFAJTÁK Míg a többi háziállatot az ember speciális célok érdekében nemesített, formált, addig a macskának évezredeken át pontosan az volt a dolga a ház körül, mint raga-dozóként a természetben : apró állatokra kellett vadásznia. Éppen ezért testalkata semmilyen változtatást nem igényelt, legföljebb a színezetében, illetve a szőrzet típusában alakultak ki eltérések. A régi macskafajták lényegében tájfajták, vagyis a területi elkülönülés, és nem a céltudatos tenyésztői munka alakította ki őket. Amióta azonban a városi macskatartás előtérbe került, s a macskakiállítások jóvoltából a macskatenyésztés versengő jellegű sporttevékenységgé vált, számos olyan fajta is kialakult, amelyek a vadonélő ősöktől már igen nagy mértékben eltérnek. Lássunk néhány ismert, jellegzetes példát ! Sziámi macska Az egyik legrégebb óta tenyésztett macskafajta, melynek sajá-tossága a testhőmérséklettől függő, ún. akromelániás színe-zet : a törzs és a fej világosabb, míg a pofa, a fülek, a lábak és a farok (vagyis a test hűvösebb részei) sötétek. A klasszikus sziámi macska robusztus, zömök állat, míg a modern típus nyúlánk, hosszúkás fejű, hosszú, vékony lábakkal és farokkal. Természete is eltér a macskáknál megszokot-tól : gazdájához kutyaként ragaszkodik, és könnyen tanítható. Perzsamacska A perzsa is igen régóta ismert fajta, bár jelenlegi formáját csak később érte el : elődeire még nem volt jellemző a napjainkban ismert tömpe orr, és a szőrzetük sem volt ennyire dús. A perzsa zömök, testes macska, viszonylag rövid lábakkal és farokkal, széles koponyával és kicsiny fülekkel. Számtalan színváltozatban tenyész-tik. Természete nyugodt, sokat alszik, de azért egyáltalán nem puhány, igazi macs-ka ! Brit rövidszőrű A rómaiak által Nagy-Britanniába vitt házimacskáknak az ottani vadmacskákkal kereszteződve kialakult leszármazottja, mely a földrajzi elszigeteltségnek köszönhetően különült el egyértel-műen az európai házimacskától. A brit macska nagytermetű, atlétikus állat, sűrű, tömött bundával és jellegzetes, telt bajuszpárnákkal, amelyek mosolygós, kerek arcot kölcsönöznek neki. Számtalan színben tenyésztik, melyek közül a legkedveltebb a kék és az ezüstcirmos. Maine coon Észak-amerikai fajta, mely nevét a mosómedvéhez (raccoon) való hasonlatosságáról kapta. E hatalmas termetű, hosszú szőrű macskafajta cirmos példányainak keresztcsíkos farka téli bundában valóban a mosómedvéére emlékeztet. A fajtát eredetileg mint haszonállatot mutatták be egy mezőgazdasági vásáron : szívós, az időjárási viszontagságoknak ellenálló macska, amely nemcsak az egérrel, de a patkánnyal is elbánik. Abesszin Igen ősi megjelenésű macska; mintha nem is háziállat, hanem vadonélő kisragadozó volna. Sárgásvörös szőrzetét egyenle-tes sötét spricceltség jellemzi. Mozgékony, aktív macska, fá-radhatatlan vadász. Hosszúszőrű változata a szomáli. Birman Az egyik legelegánsabb macskafajta, mely egyesíti magában a sziámi egzotikus színezetét, a perzsa pompás bundáját és az európai házimacska arányos testalkatát, csinos fejformáját. Szőrzete a perzsáénál kevésbé dús, és nem filcesedik, színe a sziámiétól annyiban tér el, hogy sötét lábainak végén a mancsok hófehérek. Burma Keleti eredetű, viszonylag kis termetű, kecses macska. Bundá-ja eredetileg csokoládébarna (bár ma már számos színválto-zata van), szeme zöld. A sziámival való keresztezését tonki-néznek hívják. Manx Sajátságos megjelenésű fajta, ugyanis farka többnyire vagy teljesen hiányzik, vagy csupán parányi csutak, bár léteznek teljesen ép farkat viselő példányok is. Az Írország közelében fekvő Man-szigetről származik, őse minden bizonnyal a brit cirmos. Hosszúszőrű változata a cymric. Skót lógófülű A brit rövidszőrűre emlékeztető macska, melynek azonban a füle más macskákétól eltérően nem feláll, hanem a terriere-kéhez hasonlóan előrebicsaklik. Ez a fülállás a fajta nem min-den példányára jellemző; az álló fülű példányokat tenyésztésbe veszik, de kiállításon nem díjazzák. Rex A rexmacskáknak több fajtája is létezik, közös ismertetőjegyük a kecses, vékony testalkat, a manószerű, gömbölyded fej és a göndör szőrzet. Magyarországon igen ritka fajták. Szfinx Az egyik legkülönösebb megjelenésű macska, ugyanis szinte teljesen szőrtelen, csupasz bőrét legfeljebb hamvas pihék borítják, esetleg a farkon figyelhető meg némi szőrzet. Tartása éppen ezért nem egyszerű : érzékeny bőre rendszeres kezelést igényel, és könnyen meg is fázik. Vannak, akik idegenkednek tőle, ám erre semmi ok : mi is ugyanilyen furcsának tűnhetünk egy csimpánz szemében ! Európai házimacska Bár vannak igen különleges fajták, a mi jó öreg, megszokott cirmosunk (kormosunk, foltosunk stb.) nem marad le egyikük mögött sem. Akinek doromboló, kedves társra van szüksége, annak nem kell súlyos tízezreket fizetni érte : macskához jutni bármelyik utcasarkon lehet, és hidd el, az árva kiscicával nem jársz rosszabbul, mint a pedigrés ősök sarjával !

Számos különleges külsejű fajta jött létre, melyek egyes jellegzetességei a kutyafajtáknál is felbukkannak. Azonban míg a kutyákat többféle célra kezdték felhasználni (például terelő és kísérőkutyák, őrkutyák, kotorékebek, mentőkutyák, szánhúzó kutyák), addig az új macskafajtákat továbbra is házikedvencnek és rágcsálóirtónak szánták, ezért küllemükben nem térnek el annyira extrém módon egymástól.

A fajtákat nagyrészt az európai házimacskából avagy az európai rövid szőrűből és az ázsiai rövid szőrűekből (a recesszív C^s gént örökítő keleti rövid szőrűből és sziámiból) alakították ki. A modernebbnek számító fajták leginkább az Amerikai Egyesült Államokból származnak, mivel az ottani tenyésztők szívesebben kísérleteznek. Gyakran használják fel az amerikai rövid szőrű fajtát, amely valószínűleg az európai rövid szőrűtől származik.

A genetikai vizsgálatok alapján a hosszú szőrű fajták ősei a török angóra és a török van. A félhosszú szőrű fajtákból sokáig tartó szelekciós folyamat eredményeként alakultak ki a hosszú szőrű perzsa macskák. A szőrhossz változásának genetikai hátterében a recesszív l gén áll.

A tenyésztés egyes esetekben káros hatással lehet az állatok egészségére. A fehér szőrzet kialakítása például gyakran vezet süketséghez, de az olyan fajtajellemzők is problémát okozhatnak, mint a hiányzó (manx), vagy rövid (bobtail) farok, a lapos (fold) vagy görbe (curl) fülek, a szőrzet hiánya (szfinx) és a megrövidült lábak (munchkin). Az öröklődő betegségekben szenvedő példányok tenyésztése Magyarországon az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény^[1] 3.§, 4. bekezdése értelmében állatkínzásnak minősül.          1. A hosszúszörü macskák

Csoportjába a Perzsa macskák tartoznak, melyeknek számtalan szinvariációja köszönhetö a tenyésztöi munkának. Általában a szeme sárga borostyán színü. A fehér perzsa kék, ill. felemás szemszínnel is elöfordulhat (egyik szem sárga, a másik kék).
Colourpoint szeme minden esetben kék, szöre sziámi színezetü: világos testszín, sötét maszkkal, lábakkal, farokkal.
Csincsilla szöre ezüstfehér, azonban minden egyes szörszál végzödésének 1/8 része sötét színezetü. Szeme zöld és a szörszín végzödésének színével körberajzolt. Igen dekoratív macska.

2. A félhosszú szörü macskák

A Török Van-macska, a Török-Angóra macska, a Maine-Coon, amely Amerikában igen népszerü, (és a legnagyobb termetü házimacska elismerést kapta.) Ugyancsak az Egyesült Ŕllamokban népszerü a Norvég erdei macska, (Skandinávia nemzeti macskája), valamint a Birma (fehércipös macska), mely (Seal-Point), vagyis fókasziámi színezetü, kék szemmel, a Szomáli és a Bali macskák, melyek két másik "nemzet" macskái (ez utóbbi Balinéz néven ismert,) egyébként az abeszszin és a sziámi macska hosszabb szörü mutációi.                                      
Rag doll.

3. A rövidszörü macskák csoportjába tartoznak

A normális általunk is ismert házi-macskához, - mely számtalan szinárnyalatban és mintázattal ismert, - az európai rövidszörü és az amerikai rövidszörü macska áll. A Brit rövidszörü, az Exotic, egyenesen a perzsamacska rövidszörü változata.
Az Orosz kék, ször színe kék alapszín ezüstös csillogású, élénk zöld szemmel, míg a Karthauzi (Chartreuse) szeme réz-, vagy narancssárga, a ször színe kékes-szürke. (A Karthauziról olvashat újságunk 23. oldalán a részletes fajta ismertetési cikkben.)

A Rex macska (szöre hullámos), minden színváltozatban;
a Manx macska, (farkatlan, ill. ponpon farkú.);
a Skót hajtogatott fülü, (vagy más néven lógófülü macska), (Scottish Fold, és ide tartozik még az Abesszin macska, mely az egykor istenített egyiptomi macska leszármazottja. az Egyiptomi Mau, valamint a Burma, Korat és végül, de nem utolsó sorban még idesorolható a Szfinx, vagyis a szörtelen (börruhás) macska is, tulajdonképpen a felnött korban egy nagyon vékony piheszerü ször borítja a testüket, ill. inkább csak a farkukat. - Megjegyezzük még, hogy semmi köze nincs a Szfinx macskának Egyiptomhoz, mivel Angliában egy véletlen folytán sikerült kitenyészteni! - Ide sorolhatjuk még a Japán bobtailt, és az Ocicat macskát is.

4. Sziámi macskák és Orientális macskák

Számos színváltozatuk van. Sziámi macskáknak egyedi tulajdonságuk, mély kék szemszínük, valamint sötét rajzolatú maszk az arcon, füleken, lábakon a nemi-szerven és farkon. (ezért hívják a sziámi macskákat 9 foltos macskának is.) Klasszikus színváltozata a fóka, vagy más néven seal: bézs testszín, barnás-fekete végzödésekkel.

Orientális macskák testük egyszínü, rajzolat nélkül. Szemszínük ragyogó mély zöld. Legismertebb színváltozataik: Ebony (fekete). Havanna (csokoládé), Foreign White (fehér sziámiként ismert), valamint a különbözö Tabby (csíkos, pöttyös) változatok és mintázatok.